2014. november 16., vasárnap

A blog nem halt meg
Tömény mentegetőzés és ígérgetés következik.
Nem tudom, jár-e még erre akárki, az utóbbi hónapokban ugyanis nem igazán érte meg idelátogatni. Azt hiszem, kissé elvesztettem a motivációmat, nagyon ritkán ültem le írni, a publikálásnak pedig végképp nem láttam értelmét. 
Ha nagyon szeretném, ráfoghatom az időhiányra (nyelvvizsga és sulikezdés), a közérzetemre, ihlethiányra vagy akármire. Ugyanakkor tudom, hogy ezek a tényezők nem igazán akadályoznak, így is összeszenvedhettem volna pár sorocskát... Szóval sajnálom, na.

Cserébe itt és most írásba foglalom, hogy nemsokára hozok újat, és hogy ezt bizonyítsam, kaptok egy részletet (egész pontosan az alapszituáció leírását) a készülő valamiből:


Cecil karja összefonva mellkasa előtt. Ujjbegyei alá bőr-rejtette bordák simulnak, talpa alá forró talaj. Szemei előtt vibrál a vörös homoktenger képe, a levegőben egy ősi sivatagi isten visszafojtott lélegzete remeg. Vércseppek csomósítják a porszemcséket, és rajzolnak idegen hieroglifákat a sápadt bőrre.
Cecil bal lábába ritmikusan belehasít valami fémes fájdalom, érzi a lüktetését a halántékán és végigcikázik a gerincén is.
Cecil tizenkét éves.                                                                       
Cecil Palmer egy repülőgép-katasztrófa egyetlen túlélője.
A gép roncsai leginkább egy ősállat fém-csontvázára emlékeztetnek. A törzs szinte békésen hever a földön, körülötte felvert por keveredik a felszálló füsttel. A szárnyak valamivel arrébb csapódtak be, összegyűrt lemezeket látni szétterülve, oxigénmaszkok csövei tekergőznek bizarr kígyókként.
Cecil sérült léptei szabálytalan nyomokat hagynak a talajon, ahogy a roncs felé indul. Néha megáll, és kidörzsöli a könnyeket a szeméből, néha megtapogatja a lábát, keresve a fájdalom forrását, és néha egyszerűen csak körülnéz, nem törődve a homloka mögött kucorgó kínnal. Valami konkrét formát keres ebben az amorf vörösségben. A tájat mintha földöntúli uralkodók égették volna agyagból apró népük számára.
Szóval ez lenne az. Nem mondom, hogy Night Vale AU, mert valójában egyfajta magyarázatnak szánom az egész podcastra. (Konkrétan átírtam az egyik elméletemet kissé irodalmibb formába.) Valószínűleg többfejezetes lesz a mű, vagy egyszerűen csak tömbszerűen felrakom ide, és zavaróan sokáig kell majd görgetnetek. Még meglátjuk.

Közben pedig született egy Ask-profilom, zaklassatok nyugodtan: http://ask.fm/hirtelenotthonossag

Ha bárki is olvassa ezt, akkor el kell mondanom, hogy imádom a kitartását, ennyi voltam egyelőre. :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 

Template by BloggerCandy.com